Ábrahámhegy

Ábrahámhegy

A hegyekkel övezett, festői környezetben fekvő település kedvelt helye a csendet, nyugalmat kívánó nyaralóknak. Itt található a Balaton északi partjának egyik legszebb és legjobb adottságú, homokos strandja.

Ábrahámhegy a szomszédos Salföld és Udvari közötti szőlőhegyről kapta nevét, amely a korai középkorban királyi és királynéi birtok volt. A települést sokáig kettéosztotta a Burnót-patak, így a jobb parton lévőt sokáig Salföld-Ábrahámnak nevezték. Ezt az érdekes helyzetet csak a II. világháború után szüntették meg. Hasznos információk
GPS: N46.8111° E17.5650°
Ir. szám: 8256
Körzetszám: 87
Ábrahámhegy térképeA község vasútállomását 1925-ben adták át, azóta vált a falu és környéke kedvelt üdülőhellyé. Sorra épültek az üdülőházak. A környező dombok kedvező, napsütése fekvése kedvez a szőlőtermesztésnek, így a hangulatos borospincékben kiváló borokat kínálnak a látogatóknak.
Az 1991-től önálló község látványossága a XII. században épült, román stílusú pálos kolostor romjai, valamint az 1757-ben emelt, Szent István tiszteletére felszentelt barokk kápolna.

Természeti kincsek

Ábrahámhegy hazánk - természeti értékek szempontjából - egyik legváltozatosabb, legértékesebb tájegységének, a Balaton-felvidéknek szívében terül el. Ezt a tájegységet D-DK felől Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton É-ÉNY felől a Veszprém-Nagyvázsony-Devecser törésvonal, az Eger-víz patak völgye határolja. Földtani és vízrajzi különlegességekben bővelkedő táj ez, növény- és állatvilága számos ritka fajt foglal magába.
Ábrahámhegy közvetlen környéke: a Tapolcai-medence bazalt tanú-hegyeivel és gazdag növényzetű mocsári- és láprétjeivel, a Káli-medence "kőtengereivel", valamint 7 védett állat- és növényfaj utolsó menedékeként szolgáló nedves rétjeivel már hosszabb ideje élvezi a védettséget. Az Ábrahámhegy községhez tartozó területek csak néhány éve kapták meg a védettséget, így az Örsi-hegy, illetve a Szilvádi-hegy Salföld felé néző lejtői. A természeti értékek első csoportját a földtani különlegességek alkotják. Területünkön a Balaton-felvidék jellegzetes kőzete, a kedvelt és elegáns építőkő, az ún. Permi vörös homokkő alkotja a dombokat.
Dél-kelet felé haladva ez a nagyon kemény, de jól hasadó kőzet már inkább szürkés színű Örs határában, Nyugat felé, pedig már el is tűnik a felszínről. A szél és a csapadék preparálta ki az Örsi-hegy Balaton felé néző szegélyének impozáns sziklaképződményeit, a Bagoly-követ és a Róka-sziklát, de nem kevésbé szép ennek a mintegy 350 millió évvel ezelőtt keletkezett kőzetnek megjelenése a - ma már sajnos egyre jobban beépülő - Bökhegyen.

Ágdg

Különleges - és ma már természetvédelem alatt áll - az Örsi-hegy növény- és állatvilága. Az alig háborgatott erdőket a mediterrán jellegű szárazabb, melegebb éghajlatot kedvelő tölgyesek alkotják. A hegytetőn és a délies lejtőkön a csertölgy, - többszáz éves, csodálatos példányai a Klastrom-völgyben láthatók, - míg a szűkebb, hűvösebb völgyszakaszokon a kocsánytalan tölgy és a gyertyán fordul elő.
Az irtásokat boróka lepi el. Az erdők és tisztások rendkívül gazdag aljnövényzetében 9 féle védett növényfaj, köztük a fekete kökörcsin, az orchidea-félékhez tartozó agár-kosbor, bíbor-kosbor jelenik meg.
Külön említést - és védelmet - érdemel a Burnót patak völgye. A patak vizes élőhelyéhez csatlakozóan (a homokbánya és a volt malom közti szakaszon) rendkívüli fajgazdagságban fordulnak elő a kérészek, álkérészek, szitakötők, fátyolkák - csupa olyan faj, amelyek fejlődése az itt még tiszta patakvízhez kötődik.

Kirándulóhelyek

A domboldalakról csodálatos kilátás nyílik a révfülöpi hegy hullámos gerincére, mely a pálkövei öbölben tükröződik. Innen nézve gyönyörködhetünk a boglári és a fonyódi hegyek vulkáni maradványaiban is, de láthatóak a Tapolcai-medence tanuhegyei is: a Badacsony egész, tájat uraló tömbje, a Gulács és a Tóti-hegy kúpjai. A 2002. évtől már a Bökk-hegy tetején lévő szépkilátóról is megcsodálható e csodálatos körpanoráma.
Mindez - a Káli-medencével együtt - szinte sétatávolságra van. A község nyugati határánál található a Bagolykő-Róka-szikla, melyet a szél és a csapadék preparált impozáns sziklaképződménnyé. A Badacsonyörssel határos Kápolna-dombon, festői háttér középpontjában, hívogató kilátóhelyen áll az 1757-ben épült Szent Iván-kápolna. Hajójának keletelt szentélye körszelet íves záródású. Téglasisakos, támpilléres tornya a nyugati oldaton található. Déli oldalát félköríves ablakok díszítik. A műemlék épület mellett 1850-es feliratú kőkereszt és temető található. A község főutcáján - a Patak utcában - épült a Szent László katolikus templom, melyet 1986-ban szenteltek fel, oltárképét Udvardi Erzsébet festőművész készítette: A templom mellett lévő Kálvária Csíkszentmihályi Róbert alkotása.
A település keleti részén szőlővel övezve található az 1614-ben épült Fülöp Jakab-templom, melyet déli részén római stílű ablakok ékesítenek. Végighaladva a Patak, majd a Szent István völgyi úton a borókáshoz érkezűnk, mely utat nyit a salföldi Kőtengerhez és a Káli-medencéhez. Innét már csak 1 km a pálos kolostorrom, mely a XII. században épült a kisőrsi hegy északi oldalát borító erdő völgyében. Salföldön található a Balaton-felvidéki Nemzeti Park őshonos állatait bemutató természetvédelmi major, valamint Ábrahámhegy határában a Bagolykő-Rókaszikla lábainál, különleges növényvilágot bemutató Arborétum.