A Tihanyi-félsziget - ami valaha sziget volt, csak a vízszint csökkenésével kapcsolódott a parthoz - a Balaton, és nem túlzás, hogy Magyarország egyik legszebb vidéke: a lenyűgöző tájképi értéke mellett néhány négyzetkilométeren olyan geológiai, növény- és állattani, valamint történeti emlékeket őriz, ami párját ritkítja.
Tihanyi-félsziget
Megközelítése, részei
Tihany szárazon a 71-es úton, az északi partról gépkocsival (busszal), kerékpáron vagy gyalog közelíthető meg. A 71-es útról lekanyarodva az országút a Gödrös nevű földrajzi egység és szabad strand mellett visz el, és a kiépített part mellett számtalan horgászhely és pihenőpad található. Vízen a település a Szántód és Tihany között nem az egész éven át közlekedő kompon, (vagy egyéb hajón, esetleg úszva) közelíthető meg a félszigetnek a tóba legmesszebb benyúló pontjánál.
Tihanyi-félsziget térkép
Nagyítható térkép, a térség nevezetes pontjaival.
A félsziget legmagasabb része a Csúcs-hegy. A félszigetet a kompkikötőtől keleti irányban lehet a part mentén megtekinteni, míg a nyugati oldalon a Sajkodon át vezető úton, amely a part mellett gépkocsik elől le van zárva, és amely út végében egy kikötő van, de a szigetet így nem lehet körbejárni (Bozsai öböl). A szárazföld felől bevezető út mellett jobbra fekszik a Külső tó, amelyet nádas övez, és a természetvédelemi okokból nem látogatható. Más a használata a falu déli részén fekvő Belső tónak, amely körül pihenőpark, futballpálya és játszótér található, és amely leghamarabb fagy be télen, és ezért kedvelt korcsolyapálya is. Itt találhatók az egykori gejzír működésének maradványai. A lakott településen kívül szőlők, legelők, erdők és levendulaültetvények találhatók az amúgy itthon először (1952) itt Nemzeti Park kategóriába sorolt környéken.
Természetföldrajza
A félsziget alapzatát a sárgás-fehér pannon homok- és agyagrétegek adják, ezek a meredek partokon villanak elő (Fehér-part, Szarkádi erdő). Errre a tengeri eredetű üledékre rakódott rá a tűzhányók kiszórt törmelékanyaga, amely bazalttufává cementálódott és a barna és a szürke számtalan árnyalatában található meg (Apáti-hegy). A harmadik összetevő, a hévforráskúpok kőzete ásványokból épül fel. A felső-pannon tenger képződményeiben egyre homokosabb a rétegsor, az előrenyomuló víz beterítette a mai középhegységek peremzónáit. A mintegy 40-50 m vastag rétegben találhatók meg a híres kecskekörmök (Congeria ungulacaprae-k). Tihanyban a klasszikus lelőhely a gödrösi agyagbánya volt. Ezeket ma már nem mossa partra a víz, mert a partot kikövezték. Csak a népi monda örzi a vízbe veszett kecskenyáj történetét.
Sajnos az egykor híres tihanyi visszhang a beépítések miatt már a múlté. Hasonlóképp ritka szerencse, ha valaki még talál balatoni kecskekörmöt, a Congeria-kagyló pannonkort őrző maradványát. Mindkét emléket már csak a balatoni regék őrzik. A félsziget egyetlen geológiai múzeum, ahol a valaha volt vulkánosság és a vulkáni utóműködés, valamint a pannonkori üledéknyomok lépten-nyomon megtalálhatók. Talán a legszebb a Tihany falutól nyugatra található gejzírmező, amit az időszakos gejzírek forró vize által kioldott forrásmészkő és a kicsapódott kovasav képez. A mintegy másfélszáz gejzírkúp közül a legnagyobb az Aranyház, ami nevét a rajta megtelepedett sárgazuzmó-telepekről kapta. A félsziget keleti oldalán az Óvári-hegy vulkáni tufája történelmi emlék is. Benne az I. András által a 11. században ide telepített bazilita szerzetesek vájtak maguknak remetelakokat, ehhez hasonlót csak a Krím-félszigeten és a Góbi-sivatagban találni. Hasznos információk
GPS:
N 46° 52,266' E 17° 30,178'
Magasság: 370 m
Parkolás: az út mellett, a kijelölt helyen
Belépődíj: -
Az eredetileg erdőssztyepp zónába tartozó félsziget dombos, lankás felszínét legtöbb helyen száraz lejtős sztyepprét és szilikát sziklagyep fedi, olyan mediterrán ritkaságokkal, mint az őszi csillagvirág, a vetővirág, a borzas szulák, és a hártyás galambbegy. Az erdővel fedett területek uralkodó társulása a molyhostölgyes-virágoskőrises-cserszömörcés erdő. A félsziget madárfaunája is igen gazdag, eddig 112 madárfaj fészkelését bizonyították – leghíresebb a mediterrán elterjedésű és jellegzetes hangú füleskuvik, de fészkel itt kabasólyom, gyöngybagoly, fekete harkály és a mind gyakoribb gyurgyalag is. A terület több mint ezer fajt számláló rovarfaunája is értékes, énekes kabócái pedig a legszebb mediterrán estéket varázsolják a Balatonra néző tájra. Az említett barátlakásokon túl a terület kiemelkedő kultúrtörténeti értéke a bencés apátsági templom Tihanyban, amelyet 1055-ben alapított a ma is az altemplomban nyugvó I. András. A falu házai között több is védett, mert kialakításukban a népi építészet elemeit hordozzák.
KialakulásaA Balaton semmilyen összefüggésben nincs az egykori pannon beltengerrel. A törések mentén lesüllyedt medence a pleisztocén végén alakult ki, mintegy 12-10 ezer évvel ezelőtt. Amíg a bazaltláva a krátertől csupán néhány száz méterre jutott el, mert kihűlve gyorsan megmerevedett, addig a kirobbant vulkáni törmelék több kilométer távolságra is elszállítódott a szél szárnyán, és lerakódva bazalttufává tömörödött. Ilyen bazalttufa fedi be a Tihanyi-félszigeten is a pannon homokot, agyagot. A bazalttufa jól faragható, szilárd kőzet. Ebbe mélyítették a tihanyi műemlék templom 900 éves altemplomát. A tihanyi bazalttufarétegeket nemegyszer a szél is kipreparálta, a félszigetnek az Aszófő felé eső oldalán kalapszerű, hatalmas sziklafigurák alakultak ki a szél hatására.
Eközben a Pannon-tengerbõl egy sekély vizû tó - a Pannon-tó maradt vissza, amelynek part közeli régiójába esik a mai Tihany. Itt, ebben az elszigetelõdött tóban különleges endemizmusok fejlõdhettek ki. Ennek köszönhetõen homokosagyagréteges összlet jött létre, ez az ún. Tihany- formáció, ami puhatestû faunamaradványai (Congeria - "kecskeköröm") miatt különleges hírnévre tett szert. |
A tihanyi vulkánok némelyike különösen érdekes abból a szempontból, hogy már a víz alatt, a tenger visszavonulása elõtt is mûködött. A tihanyi vulkánok másik sajátossága az volt, hogy tufaszórásaikkal felszínre hozták a mélyben rejtõzködõ üledékes kõzeteket, leggyakrabban a permi vörös homokkövet és a késõbb keletkezett mészkõféleségeket. Ezekbõl áll például az Óvár, a Diósi-tetõ, az Apáti-hegy, a Csúcs-hegy, a Gurbicza-tetõ, a Levendulás, a Kiserdõ-tetõ stb.
A tufaszórások elmúltával a vulkáni utómûködés jeleként forró vizek és gõzök törtek gejzírként a felszínre. A bennük oldott mész, illetve kova-anyagok hidrokvarcit és gejzirit formájában egymásra rakódva váltak ki. Ezek az úgynevezett kártyakövek a Csúcs-hegy és a Nyereg-hegy közötti gerinc szikláin figyelhetõk meg. A gejzírkúpok mindegyikében üreg van, csúcsukon volt vagy van egy szûk bejárat. Lóczy Lajos 1913-ban még 110 gejzírkúpot talált, ma már alig több mint 50 van belõlük, de a Kerek- hegy, a Cser-hegy, a Szarkádi-dûlõ, a Hosszú-hegy, a Gejzír-mezõ mindegyikén könnyedén rájuk akadhatunk. A legszebb és méltán európai hírű az Aranyház gejzírkúp. Nevét a forráskúpon megtelepedett zuzmótól kapta, amely a lemenő Nap fényében aranysárgán csillog. A hévforrások mûködése mintegy félmillió éve szûnhetett meg.
|
|
|
|
|
SzabadidőMillennium kilátóRévfülöp természeti látnivalói közül a Fülöp-hegyről kibontakozó balatoni panorámát...
Ecséri templomromVégigsétálva a szigligeti templomtól induló, majd ugyanoda visszaérkező, kék T jelű Kamon-kő Tanösvényen - amely nevét egy, a vulkanizmus emlékeit feltáró sziklavonulatról kapta - a Balaton-part egyik legszebb településének és környezetének értékeit ismerheti meg.
|
Közeli túracélpont: Balatonfüred - Lóczy barlangAz idegenforgalom számára villanyvilágítással, jó utakkal ellátott barlangra nem az óriás méretek vagy a dús cseppkőképződmények a jellemzőek, hanem az évmilliókkal ezelőtt leülepedett mészkő rétegződése és az üreg keletkezésére utaló formák.
|
